Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elszánt gombfoci csaták után baráti társaságunk érdeklődése az észak amerikai indiánok felé fordult.A sziú nép kedvelője James Fenimor Cooper a Préri című könyve olvasása után lettem. Igyekeztem minden indián könyvet elolvasni.Lassan olvasó és ruházatkészítő közösségé lettünk.Ruházati kellékeink elkészítésében Borvendég Deszkáss Sándor A Szikláshegyek varázslója című könyv melléklete segített.A mostanában kezdők számára jó szívvel ajánlom Nagy Imre Indiánok című könyvét. Levelet írtam egy Cherokee rezervátumba ami felkeltette a Pajtás újság érdeklődését és cikk készült törzsünkről.A Pajtás újság cikkírója Szigeti Piroska segített meg ismerkedni Sellei Abával és Cseh Tamással, akik megkerestek Sashalmon.Látogatásuk alkalmával elmesélték a hadijáték szabályait amit a Bakonyban játszanak és meghívták törzsünket a csatlakozásra.Majdnem ezzel egy időben a Néprajzi Múzeumban ( akkor még a Könyves Kálmán körúton volt ) megismerkedtem a Baktay Ervin által alapított dunai indiánok egyikével.Lassan a játékból néprajzilag is hiteles hobbi lett és barátságokat kovácsolt.A újságok időnként jelentkeztek a magyar "indiánokról" készült képriportokkal (Korniss Péter),  mégis a hazai indián játék 2000.-ben a Néprajzi Múzeum kiállításán lépett ki az addigi rejtettségéből. A bakonyi " indián " játék 2011.-ben ünnepelte  fennállása 50.-ik évfordulóját.Bővebben a sashalmi oglala csapatunkról a  www.oglala.eodal.hu weboldalra kattintva olvashat az érdeklődő!

 

 

_______________________________________________________________________________________

 

                                                                                                

cherokee-fenykeprol-a-cim.jpg

Ez volt az a képeslap amelynek a hátulján találtam egy pontatlan rezervátum címet. Erre írtam egy levelet amelyre nagy meglepetésemre válasz érkezett a Cherokee Principal Chief-től.

_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________

 

 

elso-cherokee-level.jpg

Hatalmas volt a meglepetés, amikor megérkezett a válaszlevél! Azon is álmélkodtunk, hogy írógéppel volt megírva és az  eddig még sosem látott folyóírással készült a levél!

______________________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________________

 

 

 

walter-s.-jckson.jpg

  Egy alkalommal küldött magáról fényképet is rajta a híres Cherokee fonetikai ábécével.

 

 

______________________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________________

 

                                                                                                

az-utolso-cherokee-level.jpg

A főnök halála után is folytattam a levelezést az új tisztségviselővel, bár a törzsem a síksági indiánok iránt a Teton Lakota, nálunk Sziú néven ismert népe és annak szokásai  után érdeklődött.

 

 

______________________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________________

 

                                                                              

pajtas-elso-oldal.jpg

 

 

 A Pajtás újságban Szigeti Piroska felfigyelt a törzsünkre és képriportot készített működésünkről.

 

_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________

 

                                                                                          

pajtas-belso-lapok.jpg

Az akkori időben határozottan jól sikerült  cikknek éreztük az írást amihez Lengyel Miklós készítette a fotókat.

 

 

_____________________________________________________________________________________

_______________________________________________________________________________________ 

 

 

lengyel-ujsag-1..jpg

   

 

 Egy lengyel ifjúsági lap is érdeklődött a törzsünk élete után! Mi akkor még nem tudtuk, hogy hazánkban régi gyökerei vannak az indián játéknak, hisz Baktay Ervin köré csoportosultak barátai és a Duna egyik szigetén álltak indián sátrak ahol indián játék folyt. A lengyelek úgy tűnt erről tudtak. Nekünk nem tűnt fel a  címben a Duna és nem kérdezősködtem ez irányba tőlük. Sokkal később, a Néprajzi Múzeumban ismerkedtem meg az első dunai indiánnal.

______________________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________________

 

 

 

lengyel-ujsag-2..jpg

 

 Az igazat szólva meg kellett állapítanunk, hogy a lengyel lap sokkal szerényebb lehetőséggel bírt! Az érdeklődésük okát  pedig egyértelműen a félig lengyel  indián Sath Okh-ban a Sós Sziklák Völgye írójában kellett keresnünk.

 

_______________________________________________________________________________________

_______________________________________________________________________________________

 

 

 

kepes-ujsag-cikk.jpg

 

Szigeti Piroska a riport után sem hagyott magunkra, hanem felfigyelt egy érdekes képriportra, amely egy indiánozó csoportról szól és felajánlotta a segítségét abban, hogy megismerkedjünk egymással! Ennek köszönhetően megismerkedtem a bakonyi hadijáték kitalálójával Sellei Abával és Cseh Tamással akik 1969.-ben ellátogattak hozzám és felkértek, hogy csatlakozzam a törzsemmel a játékukhoz. Ez meg is történt 1970.-ben.

 

_____________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________________

 Az alábbiakban néhány videót lehet megnézni erről a remek és értékes játékról. Akit bővebben érdekel kérem,kattintson a bemutatkozó, kiegészítő honlapomra a www.oglala.eoldal.hu -ra. Aki pedig olvasni szeretne egy értékes és elgondolkodtató könyvet az indiánok látásmódjáról egy oglala szent embertől az kattintson a kék részre.

 

 

 

_____________________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

 

____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Tisztelettel megosztok egy történetet a hazai kenuzásról ezen a helyen.A Városligetben megtartott utolsó BNV amerikai pavilonjában volt egy Amos Owen nevű indián a tipijével és egy nyírfakéreg-kenuval. Ennek keszitese varrott kenuval ide kattintással olvasható. A Városligeti tavon lehetőséget kapott néhány magyar indián a kipróbálására és kenuépítő társunk Íjász (Bandi) meg is építette az ott tapasztaltak alapján az egyetlen ilyen kenut hazánkban. A sors úgy hozta,hogy Tőle tanultam a vízi indián és trapper életemet,gyakran volt lehetőségem evezni benne. A képgalériában fotó található róla. Mellékelve ide kattintással közelebbről is megtekinthető a készítés sajátos módja nyírfából videón. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Egy kis betekintés abba ami vezető és hangadó létemre a legkisebb mértékben sem érintett. ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Azt gondolom,hogy a hobby része a témában megjelent indián és western filmek ismerete. Az alábiakra kattintva íme néhány alkotás:

A Nagy medve fiai ( Az első indián film amit láttam életemben )

 

 

Szégyen, de oroszul a többi DEFFA film fel van töltve így a Vadölő is!

Vadölő ( orosz )

Fehér farkasok

APACSOK

SZÉLJÁRÓ

KIS NAGY EMBER

FARKASOKKAL TÁNCOLÓ

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hdorika88@gmail.com

(Herczeg Dóra, 2013.07.07 21:59)

Tiszteletem!
Szeretnék érdeklődni a Bakonybéli Indiántábor után.Már nagyon sok követ megmozgattam de sajnos nem jutottam egyről a kettőre.
Gyermekkorom óta nagy indián rajongó vagyok, és ez az imádat a mai napig megmaradt.
Számtalan könyvet elolvastam, a festményeim és grafikáim fő témája is a Nyugat.
Idén nyáron lesz a 25. születésnapom és a leghőbb vágyam eljutni ebbe a csodálatos és lenyűgöző táborba.
Szeretnék a közösség tagja lenni,megismerni olyan embereket akikkel osztozhatok ebben a "szeretetben".
Ebben szeretnék segítséget kérni mert nem tudom már,hogy kihez fordulhatnék még.
Olvastam az egyik oldalon,hogy elméletileg bárki lehet indián,ha arra érdemesnek tartják és ha elkészíti a ruháit valamint a felszerelését.
De olyan választ is kaptam,hogy ez egy zárt közösség,nem fogadnak be senkit.
Véleményem szerint megérdemelnék egy lehetőséget,és bármit megtennék,hogy befogadjanak.
Ha valaki tud nekem ebben segíteni,kérem írjon mindenképp.
Köszönöm előre is a segítséget.
Szép estét kívánok:
Dóri